Kódolt analfabéták

 Míg néhány éve nagy harcok folytak az analfabetizmus felszámolása ellen és az elmaradott országokba missziós küldetéssel érkeztek tanítók, a 21. század modernizációs törekvési elfordultak ettől a küldetéstől. A digitális robbanás révén elsorvadni látszik a természetes kézírás és ezzel együtt annak különleges hatása a gondolkodásra és a személyiségre.

A technika… úgy tartja össze az embereket,
 hogy hagyja őket elszakadni egymástól.

Harlan Coben

Gyermekeinkbe már úgy tűnik genetikailag kódolva van, modern eszközök használatának képessége. Egy mozdulattal és játszi könnyedséggel kezelik a számítógépeket és az okos telefonokat. Nincs szükség azok használatának a megtanítására ugyanakkor az írás- és olvasástanulást egyre nehézkesebben sajátítják el, egyre több a disz-es és SNI problémával küzdő iskolás. Egyértelműnek mutatkozik az összefüggés, hogy a természetes kézírás elhanyagolása vagy annak kimaradása egy sor előre nem látott problémát hozott elő a gyermekek képességeinek fejlődésében és nem utolsó sorban az oktatási rendszerben. Ez a folyamat a közeljövőben csak fokozódni fog, hiszen az Egyesült Államok után más országokat is bekebelez a billentyűzet-párti irányzat.

A mai gyerekeknek és felnőtteknek is nagy igényük van az inger gazdag környezetre. A felgyorsuló információáramlás képi elemekben bombázza az agyunkat és a szóbeliség jelentősen lekörözte már az írásbeliséget. A megváltozott gondolkodásmód kihat a logikai, elemző képességekre, koncentrációra is. Az első könyvek megjelenése óta a memóriára egyre kevesebb szükség van, hiszen bármilyen adat szinte azonnal megszerezhető már pillanatok alatt. Ami után korábban napokat is kutakodtunk a könyvtárakban, most egy mozdulattal lekérdezhető a felhőből.

A modern kor előrehaladását nem szabad és nem is lehet gátolni. Meg kell találni azt az optimális együttműködési stratégiát, hogy a meglévő adottságainkat és képességeinket a technikai lehetőségek felerősítsék, és ne elfojtsák el azokat.

Technika

Annak ellenére, hogy a billentyűzeten vagy az érintőképernyős felületen való „írás”, pötyögtetés, nagyon népszerű, még mindig sokkal lassúbb, mit a természetes kézírás. A betűk bevitele egyesével, gyakori kézfelemeléssel történik, ráadásul azok a különleges kapcsolások, ligatúrák, amelyek az írás gyorsítására is szolgálnak, eltűnnek, gyakoribbak a tévesztések, a helyesírás hanyatlásáról nem is beszélve. A természetes kézírás jobban megdolgoztatja az agyat, meg kellett fogalmazni és tervezni a mondanivalót, szükség van a jó szókincsre, olvasottságra. A digitalizálással már sokszor kész szavakat kapunk (T9 funkció) tálcán és bármikor javíthatunk, törölhetünk, nem beszélve akár a szinonimakeresés lehetőségéről is.

A Tablet és egyéb érintő felületet gyártók egymást túllicitálva fejlesztik minden típusra már a speciális alkalmazásokat, hogy versenyképesek legyenek, akár Android, akár iOS készülékekről legyen szó. Alapvető elvárásuk, hogy minél érzékenyebb és pontosabb legyen az érintőképernyő, ne csak a kijelölt részen, hanem az egész adott felületen lehessen ’”írni” és ne csak speciális eszközzel, hanem akár ujjal is. Nagy előny minden szempontból a természetes folyóírás felismerés, amely egyelőre még rengeteg problémát vet fel, de már akadnak használható verziók is a piacon. Már arra is vannak próbálkozások, hogy a saját kézzel írt betűinkből egyéni digitalizált kézírást utánzó betűtípusunk legyen.

Teszt

Az érintő képernyős felület és a normál írófelület közötti különbségekből adódóan az íróeszköz, vagy akár az ujjunk, a megszokottól eltérő mozgásokra kényszerül. A technikai eszköz kifinomultságától függ, hogy mennyire precízen jelenik meg az adott mozgás, de az apró kisiklások, formatorzítások jelentősen rontják az írásképet, lassítják a folyóírást, kizökkentik az agyat az írótevékenységből.

Az érzékelő mérete és annak elhelyezkedése is nehézséget okoz a tájékozódásban. Ahhoz vagyunk szokva, hogy az íróeszköz „megküzd” az írófelülettel. A felületi ellenállás hiányában nehézkes a finommozgás koordinációja. A csukló kitámasztásának hiánya sok bizonytalan mozgást eredményez.

kodolt

Természetesen ez rövid jegyzetelésre, böngészőben való gyors keresésre egész jól alkalmazható,de  hosszabb írás esetén, nagyon fárasztó a kéztartás és a lassabb tempó miatt. Szintén az előnyökhöz sorolható, hogy többnyire már bárhová lehet írni az adott felületen, nem kell betartani úgymond a sorokat, igaz nem is lehet megfelelő alátámasztás nélkül.

 A kézírás roppant összetett mozgás és agyi munka, sok kulcsfontosságú területet megmozgat. Nem véletlen, hogy az agysérültek gyógyításában is elfogadott módszer, hogy újra megtanítják őket írni, nem beszélve a személyiség fejlődését befolyásoló pozitív hatásairól. Ha a gyermekeinktől elvesszük azt a lehetőséget, hogy megtanítjuk őket a természetes folyó írásra, kivesszük a kezükből egy olyan eszközt, amit semmi mással nem lehet pótolni … A digitális innováció fejlődése sem végtelen….a mostani technikai vívmányokat még olyanok találták ki és fejlesztették, akiknek még kötelező volt megtanulni kézzel írni…