A megváltozott életmód és diszek

Miért van az, hogy manapság egyre több tanulási zavarral küzdő gyerekkel találkozni az iskolapadban? Egyre több a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás címkével ellátott nebuló. És ezek a címkék bizony hosszútávon kihatnak a gyerek iskolai teljesítményére, a „más vagyok”, „velem valami baj van” érzete, pedig az önértékelésére. Szülők és pedagógusok pedig bármily jó akaratuk ellenére sem tudnak igazán segíteni a kialakult helyzeten.

Mi is ez a bizonyos disz-tünetegyüttes?

A specifikus tanulási zavarok tüneti szinten olvasási nehézségben, diszlexiában, számolási problémákban, diszkalkuliában, és írászavarokban, diszgráfiában jelennek meg.  Sokszor jelentős átfedések is lehetnek a készségekbeli hiányok terén.

A diszlexia és a diszgráfia nem betegség, hanem sajátos információfeldolgozási mód. Mégis tanulási zavarokat okozhat, hiszen az átlagos iskolai körülményekhez jellemzően nehezebben alkalmazkodnak azok a gyerekek, akiknél a háttérben az ezeket kiváltó okok megfigyelhetőek. Lemaradásuk, kezdeti sikertelenségük pedig magát a tanulási motivációt tépázza meg. Így hiába rendelkeznek magas szinten olyan tulajdonságokkal, amelyek szükségesek az alkotó gondolkodáshoz, nem tudják felszínre hozni azokat. Jellemzően magasabb intelligencia övezetekben nagyobb arányban találunk specifikus tanulási zavarral küzdőket. Így például Einstein, Picasso, Anatole France, Yeats is ezen speciális információfeldolgozási módjuknak köszönhetik kiváló eredményeiket.

Hogyan ismerhető fel?

A diszlexia, diszgráfia diagnosztizálása az iskola 2—3- osztályában történik. Addigra derül ki, ha az olvasáselsajátítás nehézségekbe ütközik, ha az írómozgás gátolt, görcsös. Ehhez felkészült pedagógus kell, aki idejében felismeri a nehézségek hátterében feltételezhető okokat, megfelelően tudja kommunikálni a szülő felé, a gyermeket támogatja, és segíti a mielőbbi szakemberhez kerülést.

boldog_ovis

Hogyan előzhető meg?

Tekintve, hogy az olvasás és írás több részképesség összehangolt munkája révén valósul meg, így itt is a megelőzésen van a hangsúly. Ha idejében rajtvonalhoz állhat minden versenyző, azaz a kisgyerek megfelelő felkészültséggel kezd bele az iskolai tevékenységekbe, nagyobb valószínűséggel jobban veszi az akadályokat. Az iskolára való felkészítés, az előkészítés jelentősen csökkentheti annak esélyét, hogy ezen speciális információfeldolgozási mód ne tanulási zavarként jelenjen meg, hanem magasabb szintű alkotó gondolkodást eredményezzen.

Fejlesztés kontra egyéni fejlődés

Szakmai berkekben is komoly vitákat generál, hogy szükséges-e fejleszteni a gyereket vagy hagyni kell, hogy a maga ütemében fejlődhessen. Számtalan érv és ellenérv felsorakoztatható, a kérdésre ugyanakkor általánosságban helyes válasz nem adható. Az viszont tény, hogy az újabb és újabb generációk esetében egyre magasabb számban diagnosztizálnak diszlexiás és diszgráfiás eseteket.  És az is tény, hogy az utóbbi időben megváltozott az életmód, ami hatással van ezen tünetegyüttesek kialakulására.

anyafia

Hogyan függ össze a megváltozott életmód és a diszlexia, diszgráfia?

Az utóbbi időben a gyerekeket egyre több információ veszi körül, miközben a gondolkodás fejlődéséhez szükséges igen fontos természetes fejlesztések kimaradnak az életükből. Így a kérdés már igazán nem is az, hogy fejleszteni, vagy fejlődni hagyni, hanem hogy egyáltalán minden biztosított-e a megfelelő ütemű fejlődésükhöz. Így sokkal inkább áttevődik a hangsúly a megfigyelésre, amely annak lehetőségét biztosítja, hogy ha megakad egy lépésnél a gyermek, vagy „elbotlik”, mert az adott fejlődési szintnél elvárható összehangolása valamilyen életmódbeli változás hatására nem történik meg, közbe tudunk avatkozni, idejében megtámogathatjuk, felsegítjük, „leporolja a kezét”, s mintha mi sem történt volna, szalad tovább. Mert így robogunk az információs szupersztrádán együtt, szülő és gyermek kézen fogva, MI-TE, hogy a kulturális-technikai változások valóban segítsék a mindennapjainkat és ne hagyjanak maguk mögött (z)űröket. Hogy hogyan használhatjuk ki a fejlődés előnyeit, és hogyan kompenzálhatjuk a gyermekeink fejlődésére is hatást gyakorló változásokat az iskolai sikereik és alkotó, produktív felnőtté válásuk érdekében, cikkünk második részében kiderül.

alairas_km