ÍRÁSDIAGNOSZTIKA LEHETŐSÉGEI A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ DIÁKOK TÁMOGATÁSÁBAN

Az írásdiagnosztika lehetőség arra, hogy az írástanulás folyamatának lépéseit
nyomon kövessük az íróapparátus fejlődése, a kognitív és affektív területek változása,
valamint a grafikumképzés során megjelenő motivációs tényezők vizsgálata által.


Az írásdiagnosztika így különösen nagyszerű lehetőség arra, hogy a hátrányos
helyzetű tanulók írás-optimum alakulását figyelve mind a preventív tevékenységek,
mind a diagnosztikus módok felhasználásával a célzott beavatkozás, a fejlesztés
idejében megtörténhessen.
Tekintve, hogy a személyiség működésének hatékonysága közvetve
megmutatkozik az iskolai teljesítményben, ennek a formális közegnek a
kapcsolatszervezéseiben, társas dimenzióiban, az informális mikroközösségben
tanúsított viselkedésben.
Egy 14 éves hátrányos helyzetű lány írásán és rajzain nyomon követhetjük a
folyamatot. A lány a 6. osztály befejezése előtt áll. Egyrészt kora, másrészt agresszív
megnyilvánulásai miatt „különösen problémás” a beírások alapján. Nehéz vele az
együttműködés mind a pedagógusnak, mind a többi diáknak. Az írásdiagnosztikai
vizsgálat alapján –már csak a rögzült írás-optimum kiértékelésével – a következő
megállapítások tehetőek: az alacsony írásrutin diszgráfiás tüneteket mutat, komoly
kötődési és önértékelési zavarokkal, aminek következtében fennáll a
kontrollprobléma. Felmerül a kérdés, ha még az írás-optimum kialakulása előtt
felismerésre került volna akár csak a diszgráfia, azaz nem szerez sorozatos
kudarcélményt tanulmányai során, hogyan hatott volna mindez az önértékelésére?
Ha a kontrollprobléma, ami a grafomotorika fejlesztésével már az írástevékenység
előkészítő szakaszában formálható, már kezdettől fogva fejlesztés tárgya lenne,
valószínűleg nem ilyen szintű indulati kitörésekekl kellene nap mint nap minden
résztvevőnek megbírkóznia. ÍrásTerápiával azonban az írás-optimum kialakulása
után is – ugyan kisebb mértékben – formálható az írásrutin, ami kitartó munkával a
személyiség működésének hatékonyságát is növelheti.

Az idejében történő felismerés, és még inkább a megelőzés kiemelt szerepet
kap a hátrányos helyzetű gyerekek esetében. Hiszen az elsődleges szocializációs közeg
nem minden esetben jut azon tudáshoz, ami utat mutathatna abban, hogyan
segíthetné a gyereket tanulmányai során. Sok esetben pedig a korlátozott lehetőségek
a legjobb szándék ellenére sem teszik lehetővé ezt a fajta támogatást.
Így különösen nagy szerep jut, és ezáltal igen komoly feladat is hárul a pedagógusra.
Megelőzés, diagnosztizálás és fejlesztési irányvonalak meghatározása nem tartozhat
egyazon oktató-nevelő kompetenciái közé. Ebben kíván segíteni az írásdiagnosztika.
A Magyar Írásterápiás Egyesület kiemelt feladatának tekinti, hogy 2013-as évben
minél több pedagógusnak lehetősége legyen megismerni az írásdiagnosztika nyújtotta
lehetőségeket, terheiket akár ezáltal is némileg mérsékelve.
Az írásdiagnosztikus szaktanácsadás az iskola és szülő részéről is igénybe
vehető, pedagógusok távoktatásos formájában ismerkedhetnek meg a módszer
alapelveivel.