Miben jobb a bal? A balkezesség kultúrtörténete

A balkezességről való gondolkodás története

 A nyelvi kifejezésekkel összhangban a balkezesek társadalmi megítélése is hasonlóan balszerencsés volt a történelem során.

 

A történeti kutatások szerint őseink nemigen foglalkoztak a kezesség kérdésével. Ugyanakkor egyes kutatók azt feltételezik, hogy az ősemberek között a balkezesek aránya jóval nagyobb volt, mint a ma élő emberek között. A francia Mortillet prehisztorikus kőszerszámokkal végzett kutatásai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy a neolitikumban hozzávetőleg ugyanannyi volt a balkezes, mint a jobbkezes. Kobler ezzel szemben úgy véli, hogy bizonyos időszakban jellemzően a balkezesség dominált.

 bal1

                       

A kutatások azt bizonyítják mindenesetre, hogy a bronzkorban vált általánossá a jobb kéz használata. A kőkori szerszámok egyszerűségéhez képest a bronzkoriak fejlettebbek, bonyolultabbak, nem lehetett könnyen egyik kézből a másikba venni őket. Legtöbbször pedig nem is a szerszám használója, hanem annak készítője határozta meg, mely kézzel alkalmas használni.

A jobbkéz-dominanciát más feltételezések is a fejlettebb szerszámhasználathoz kötik. Ezen elméleti elgondolások azzal látják igazolhatónak a jobbkezesség elterjedését, hogy a fegyverek használata úgy tette szükségessé a kezek munkamegosztását, hogy az egyik kéz kizárólag a támadást szolgálta, a másik pedig a szív oldalának védelmét. Sarrasin kutatásai alapján egyértelműen állítja, hogy a bronzkor óta jellemző az emberre a jobbkéz-dominancia.

            A Bibliában kb. 100 utalás dicséri a jobb kezet, és 25 marasztalja el a balt. A festményeken rendszerint a jobb kéz osztja az áldást, a bal pedig az átkot szórja.

            A görögöknél Platón Lakomájában Arisztophanész az androgün–mítoszban mesél az emberiségről, akik kezdetben gömbölyűek voltak, majd Zeusz haragjában kettéválasztotta őket. Így lettek az emberek, jobb és bal féllel.

Platón Törvényeiben továbbá az athéni „dajkák és anyák ostobaságának” tulajdonítja a jobb és bal féllel kapcsolatos előítéleteket: „A két kéz természetes adottsága teljesen azonos, és mi tettük őket egyenlőtlenné, mi használjuk őket másképpen, mint kellene.”

            A rómaiak kezdetben a bal oldalt részesítették előnyben. A római augorok, a jósok vallásos testülete, kezdetben dél felé tekintettek, vagyis a keleti iránynak, a bal oldalnak  kedvezve. Amikor az augurok változtattak helyzetükön, a rómaiak oldalpreferenciája is megváltozott. Eredetileg a balról jobbra haladó villám szerencsésnek számított, valamint az is, ha a madarak jobb felé repültek.

A rómaiak mégis a jobboldal-dominancia mellett döntöttek: átvették a jobbkezes kézfogást, barátaik házába jobb lábbal léptek be, és ők találták fel a balról jobbra haladó ábécét.

A középkor kivetette és üldözte mindazt, ami nem szokványos, ami az átlagostól eltér. Így a balkezeseknek éppoly nehéz volt a beilleszkedése a középkor társadalmába, mint például valamely testi fogyatékkal élőnek.

            A középkor azonban a balkezességet illetően más teóriákat is felállított. A balkezesség a babonák világával mosódott egybe: boszorkánysággal vádolták őket, az Ördög művének tekintették a balkezes emberek cselekedeteit.

A modern kor ugyan már mellőzte a korábbi hiedelmeket, a balkezesség megítélése azonban a továbbiakban is valamiféle negatívumként jelentkezett a közgondolkodásban. A jelenség tudományos magyarázata, a balkezesség biológiai oka és következménye mind a mai napig kevésbé ismert.

A balkezesség megítélése a különböző kultúrákban is változó. Ma már a balkezesség nem számít üldözendő dolognak, a legtöbb kultúrában elfogadják, és ha természetesnek nem is tekinti mindenki, abnormális adottságként sem kezelik már. Előítéletek és a tudatlanságból adódó tévhitek azonban mind a mai napig jellemzik a különböző kultúrákat.

Leginkább már csak a baloldalhoz kapcsolódó babonák maradtak fenn a jelenséget illetően: bal lábbal kilépni az ágyból szerencsétlenséget jelent, éppúgy, ahogy bal lábbal belépni egy házba. A különböző hiedelmek a mai napig fenntartják a bal negatív jelentését, azonban ez már különvált a balkezesség hátrányos társadalmi megítélésétől.

Így például az arab kultúrákban is, az ételért bal kézzel nyúlni szentségsértés, mert magát a bal kezet tisztátalannak tartják.

Antropológiai tanulmányok pedig arról számolnak be, hogy egyes természeti népeknél a mai napig a balkéz-dominancia a jellemző.

Folytatjuk: A balkezesség okai