Miben jobb a bal? A balkezesség okai

A balkezességről még ma is többféle teória kering a köztudatban. Továbbra is él az a nézet, hogy a balkezűség a jobbkezűség tükörképe, oka a két félteke szerepcseréje, valamint az a tény, hogy valami miatt a jobb félteke dominánsabban működik, és emiatt a bal kéz előnyben van.

A fenti elképzelések a tudományos magyarázatok valamint a különféle köztudatban élő feltételezések konglomerátumaként nem adnak kielégítő teóriát a balkezesség okáról. Így érdemes néhány elméleti elgondolást megemlíteni.

 Elméletek a balkezesség okairól

 

Paul Bakan kanadai kutató az oxigénhiányos születéssel hozza összefüggésbe a balkezűség kialakulását. Szerinte az elhúzódó nehéz szülés miatt kialakult hipoxia a bal félteke kérgi mozgató idegsejtjeit károsítja, s a jobb emiatt átveszi a kézmozgató funkciót. Vizsgálatai szerint a balkezesek között több volt az első és a sokadik szülött, tehát feltételezte, hogy a balkezességet a születéskori agysérülés okozta. Ha ez valóban így lenne, akkor a balkezesek között nagyobb számban kellene értelmileg sérült embereknek előfordulnia. Ez így nem igaz, ugyanakkor az értelmi fogyatékosok között kétszeres a balkezesek aránya.

A szülés körüli komplikációkat mint a balkezesség okának tekinthető hipotézist vallja Murray Schwartz és Paul Satz is.

A balkezesség okának vizsgálatakor az öröklés gondolata is felvetődött a kutatók körében. Az alábbi vizsgálati eredmények születtek:

Szülők

Jobbkezes utód

Balkezes utód

Két jobbkezes szülő

98%

2%

Egy jobb és egy balkezes

83%

17%

Két balkezes szülő

54%

46%

 

Az elmélet arra a kérdésre nem tudott kielégítő választ adni, hogy két balkezes szülő esetén hogyan lehetséges, hogy az esetek 54%-ában az utód jobbkezes lesz.

Az öröklés szempontjából a balkezesség-analíziseket egypetéjű ikrek vizsgálatával is kiegészítették. Ha a kezesség öröklött tulajdonság lenne, az egypetéjű ikrek azonos kezűek lennének, hisz azonos génállománnyal rendelkeznek. A vizsgálatok azonban nem támasztották alá a hipotéziseket.

Gyakori ugyanis, hogy az egyik testvér balkezes, a másik jobbkezes. A gyakorisági mutató pedig kétszeres a nem iker populációval szemben. Az egypetéjűeknél a tükörjelenség abból adódik, hogy az egyik közös embrió bal, a másik a jobb oldalát kapja, ami szerepet játszhat a különböző kezűség kialakulásában.

balkezes_teso

Hipotézisként ugyanakkor még ma is tartja magát az a nézet, miszerint lehet, hogy a balkezesek egypetéjű iker-embriók túlélői.

 A balkezességet illetően genetikai teóriákat is szolgáltatott a tudomány. Elsőként Klar vetette fel a jobbkezesség-gén elméletét. Majd Marian Anett fejlesztette tovább a genetikai meghatározottság teóriáját.

A legelfogadottabb választ Geschwind amerikai és Behan angol kutató adta, akik összefüggéseket kerestek a balkezességgel kapcsolatban. A következőkre jutottak: kapcsolat található a balkezesség, egyes beszéd rendellenességek, a tanulási problémák és bizonyos immunbetegségek között.

Problémák

Jobbkezesek

Balkezesek

Beszédfejlődési rendellenesség

1-2 %

10%

Tanulási problémák

10-12 %

30 %

Allergiás megbetegedések

4%

11 %

 Geschwind szerint valamilyen tényező együtt növeli a balkezeseknél ezeket a tünetcsoportokat. A legújabb kutatások szerint ez a tényező a tesztoszteron hormon. A tesztoszteron hat az agy korai fejlődésére is úgy, hogy lassítja a bal félteke fejlődését. Így – az elmélet szerint – a jobb félteke nagyobb eséllyel tudja alakítani a domináns kezűséget és visszafogja a beszéddel kapcsolatos funkciókat. A hormon hat az immunrendszer fejlődésére is úgy, hogy lassítja a csecsemőmirigy növekedését. Ez az oka annak, hogy könnyebben alakul ki autoimmun megbetegedés (allergia, asztma).

Erlichmann és munkatársai a magzat méhen belüli elhelyezkedését látja meghatározónak a balkezesség kérdésében. A magzat méhen belüli fekvése, főleg a fiú magzatoknál erőteljesen befolyásolja – az elmélet szerint – a kezességet: a jobb oldali helyzetből születettek gyakrabban lettek balkezesek.

A kutatások mai helyzete szerint a tesztoszteron szint és a méhen belüli fekvés egyaránt befolyásolja a kezesség kialakulását.

Arra vonatkozóan, hogy a kezdeti balkéz-dominancia állapotából hogyan alakult ki a ma jellemző jobbkéz-dominancia, szintén számtalan teória próbál választ adni.

A kézdominancia változása a filogenezisben

A kezdeti balkéz-dominancia után az emberiség közel kilencven százalékát ma már a jobbkéz-dominancia jellemzi. Arra, hogy hogyan alakult ki a jobbkéz-dominancia, számtalan hipotézis született – különböző kulturális és tudományos háttérmagyarázattal. A teljesség igénye nélkül néhány teória következik az alábbiakban.

Carlyle angol történész és esszéista álláspontja szerint a jobbkéz-dominancia a háborúzásnak köszönhető. Elméletét azzal indokolja, hogy az ókori, középkori háborúkban a katonák bal kézzel tartották védőpajzsukat, hogy szívüket védjék, így jobb kézzel kezelték a kardot és a lándzsát. Ez pedig a jobb kéz fejlődéséhez, „jobbá válásához” vezetett.

Calvin magyarázata a nőknek tulajdonítja a jobbkéz-dominancia kialakulását. Eszerint a jobbkezűség úgy alakult ki őseinknél, hogy a csecsemőjüket a szívük felett, a bal oldalon tartó asszonyok a jobb kezükben fogott hajítható eszközzel riasztották el maguktól a gyermekükre támadó ragadozókat.

A tudományos válasz a Marian Anett nevéhez fűződő genetikai teóriában rejlik. A jobbkezűség az emberré válás során lépcsőzetesen, a két lábon járással összefüggésben alakult ki. A két lábon járással felszabadult kezek gazdaságos munkamegosztása szerint az egyik kéz nyúlt a vizsgálandó tárgy után (90%-ban ma is a jobb), míg a másik besegített, tartotta a tárgyat (90%-ban ma is a bal). A későbbiekre utalva: a bal kéz – a jobbkezeseknél is – a két agyfélteke aszimmetriája miatt bizonyos mozgással kapcsolatos műveletekben, például a térben való mozgásban többet tud, mint a jobb. Eredetileg tehát a homo habilis-nál és a homo erectus-nál a gazdaságosabb munkamegosztással volt kapcsolatban a kézhasználati preferencia.

És hogy akkor miért a jobb kéz vált dominánssá? Anett elmélete alapján a testi, bilaterális szimmetriát, s így egyben a valamilyen kezűséget is egy olyan gén határozza meg, amely két formában fordulhat elő: “jobbra toló” (right shift, RS+), illetve “balra toló” (RS–) formában. Annett tapasztalati tényekkel is alátámasztott elméletének lényege, hogy a szimmetrikusságot biztosító génben valamilyen mutáció okozta mechanizmus az emberelődök fejlődésének viszonylag korai szakaszában a “jobbra toló” formát tette dominánssá – ez hozta létre az emberelődök többségében a jobbkezűséget. Másrészt a gén “balra toló” formációja nem eredményez automatikusan balkezűséget, csupán egy neutrális helyzetet, amelyben egyaránt kialakulhat bal-, illetve jobbkezűség is: például két balkezes szülő utódai egyaránt lehetnek bal- és jobbkezesek.

A genetika Mendel-féle szabálya szerint az utódok 25%-ában két RS+ formájú gén lesz, 50%-ában fele RS+, fele RS– és 25%-ukban két RS–. Így az RS+ dominanciája miatt az utódok 75%-a eleve jobbkezes lesz; a két RS– formájú génnel rendelkezőknek pedig egyik fele jobb-, másik fele balkezes (ha nincs irányított környezeti hatás, pl. átszoktatás). A kialakult arányok alátámasztják a népesség nagy részében szokásos 90%-os jobb-, 10%-os balkezességet.

A kézdominancia változása az ontogenezisben

Az egyén kézhasználati preferenciája jellemzően nem a környezet hatására alakul ki, hacsak nem valamely patológiai ok vagy társadalmi nyomás befolyásolja.

balkez_gyerek

A kezesség kialakulása egy folyamat vége, ami minden gyereknél eltérő ideig tarthat, de van egy általános „menetrend”, amiben a kétkezűség az egyik kéz használatával változik. Gessell és Ames a gyermekkori kézhasználatra vonatkozó kutatásaik alapján az alábbi folyamatot írták le konklúzióként.

A kézhasználat preferencia fejlődése a gyermek első életévében:

Életkor

Kézhasználat

12. hét Mindkét kéz
16-20. hét Bal kéz
24. hét Mindkét kéz
28. hét Jobb kéz
32. hét Mindkét kéz
36. hét Bal kéz
40-44. hét Jobb kéz
48. hét Bal kéz
52-56. hét Jobb kéz

A kézhasználat preferencia fejlődése a gyermekkorban:

Életkor

Kézhasználat

80. hét Mindkét kéz
2. év Jobb kéz
2 és fél – 3 és fél év Mindkét kéz
4. év Már megfigyelhető a dominancia
8. év A kézhasználat kialakult.

Ugyanakkor nem minden gyermeknél tart ilyen hosszú ideig a lateralizáció; vannak, akiknél már az első hat hónapban befejeződik, vannak, akiknél csak két-vagy négyéves korukban. Gessell azt is kimutatta, hogy a fiúknál korábban alakul ki a végleges kézhasználat, mint a lányoknál. A dominancia mértéke nem változik, és akiknél korán befejeződik a lateralizáció, általában erősen jobb- vagy balkezesek, így az átszoktatás már igencsak problematikus.

 A kezesség mértéke egyénenként változó, leggyakrabban öt csoportba sorolhatók az emberek a kézhasználat alapján: enyhén balkezesek, erősen/teljesen balkezesek, kétkezesek (ambidexter), enyhén jobbkezesek, erősen/teljesen jobbkezesek.

A lateralizáció kialakulása, azaz hogy melyik kéz használata válik dominánssá, a későbbiekben a szem, a fül és a láb használatában is meghatározó.

Folytatjuk: A balkezesség előnyei