A rugalmas alkalmazkodás művészete

Hány nehézségen jutott már túl, ameddig eljutott oda, ahol most van? Milyen sors-csapásokkal kellett már megbirkóznia, és utána új irányt adni az életének? Néhányat közülük esetleg már többször egymás után? Milyen veszteségekért kárpótolta már saját magát? Milyen kríziseken jutott már túl?

Gondolta volna, hogy azok a stratégiák, melyeket ilyen helyzetekben alkalmazott, valamint a tulajdonságok és a képességek, melyeket ehhez aktivált – sokszor tudattalanul is -, az Ön reziliencia-repertorárjába tartoznak?

A reziliencia azon belső erőket jelenti, melyek lehetővé teszik számunkra, hogy a kríziseket és a nehézségeket nemcsak hogy leküzdjük, de erősebben is kerüljünk ki belőlük. Rezilienciájának erősítése azt jelenti, hogy hogy egyre inkább olyan emberré érik, amilyenné lennie kell. Ehhez mindössze aktiválnia kell a rendelkezésére álló erőket, függetlenül attól, hogy ezek az énjéből, más személyektől, vagy a környezetéből erednek.

Viselkedésmódjaihoz hasonlóan belső hozzáállását is meg tudja változtatni.

A rezilienciát, egy dinamikus alkalmazkodási- és fejlődési folyamat során, újra és újra el kell sajátítania, és aktiválnia kell. Az igazi feladat, hogy tudja használni és alakítani az erősségeit annak érdekében, hogy a saját jellemző életkörülményeivel és személyes adottságaival megfelelően tudjon bánni. Minden olyan esetben, amikor a külső körülmények megváltoznak, ajtók és ablakok nyílnak a személyes változási lehetőségek előtt. Annak érdekében, hogy ilyenkor rugalmasan és megfelelő módon tudjon reagálni, különböző támpontokra van szüksége. Választani csak az tud, akinek különböző lehetőségek állnak a rendelkezésére.

Lelki állóképességünk személyes fejlődésünk keretei közötti célzott megerősítésével és növelésével figyelemreméltó, személyes változást tudunk elindítani. Azáltal, hogy újfajta gondolkodás-, érzés-, kérdés- és reagálási módokat alakít ki, némely régi szokását képes lesz maga mögött hagyni. Ehhez kézenfekvő az a stratégia, mely által képes tudatosan érzékelni saját magát, megküzdési stratégiáit reálisan értékelni.

A személyes fejlődés és a sikeres élet szempontjából az a mód játszik döntő szerepet, ahogyan az emberek a kellemetlenségeket fogadják. A rezilienciaszintjüktől függ, hogy a krízisek és kellemetlenségek megtörik-e őket, vagy pedig erősebben és érettebben jönnek ki az adott helyzetekből.

A reziliens ember a problémákat, nehézségeket nem nyomja el, hanem figyelmesen tudatosítja önmagában, és feldolgozva a személyes élet-és tapasztalatvilágába integrálja. Ily módon képes lesz még a megváltoztathatatlan veszteségélményekben is új vagy addig rejtett értelmet felfedezni, és a nehéz életkörülményeket különleges tanulás terepnek tekinteni.

Szélesítse reziliencia-repertoárját, és találja meg személyre szabott egyensúlyát. Ha nyugodtabb időszakaiban szentel erre időt, jó esélye van arra, hogy az élet nehezebb időszakaiban keljfeljancsiként viselkedjen. Hisz „a dolgok sohasem olyanok, amilyenek. Mindig aszerint alakulnak, hogy az ember mit hoz ki belőle.” Önön múlik:

 aláírás

MÁSOLANDÓ SZÖVEG ÍRÁSVIZSGÁLATHOZ.